Függő vagyok.
Sok időbe telt, mire felismertem és ki mertem mondani, de ami tény, az tény.
Függő vagyok.
Mégpedig „shopaholic”, azaz vásárlás függő. Persze, először azt mondhatnád, hogy ez milyen bagatell dolog, nem lehet olyan komoly, mint mondjuk a drogfüggőség vagy az alkoholizmus. Igaz, fizikailag nem szennyezem a testemet, viszont az elmém máshol jár, folyton a vásárlásra gondolok. Ha valamilyen érzelmi problémám van, rögtön mennék a plázába és endorfintermelés gyanánt bemennék pár boltba, megvennék egy akciós H&M kabátot, Tamaris cipőt és Michael Kors táskákat.
Miután felismertem a függőségemet pszichológushoz fordultam, aki rávilágított arra, hogy a shoppingolás számomra egy pótcselekvés, és ezzel elfedem a valódi érzelmeimet, jutalmazom magam az engem ért sérelmek után. Megbeszéltünk egy haditervet, hogyan tudnám csökkenteni a vásárlásaim számát.
Először is, ha valamilyen érzelmi sokk ér, semmiképpen sem mehetek vásárolni. Amennyiben tényleg szükségem van egy-két ruhadarabra, online vásárlást tanácsol nekem, mert annak kevésbé van érzelmi mozgatórugója. Az online vásárlás is vásárlás, viszont nem okoz olyan endorfintermelést, mint amilyet egy pláza okoz a vásárlásfüggőknek. Kiválasztottam néhány webáruházat, melyeket látogathatok. Az egyik ilyen a cipomarket.hu, ahol márkás női cipőket, szandálokat, csizmákat, papucsokat lehet kapni. A pszichológus tanácsára csak és kizárólag akkor vásárolhatok, ha elég nyomós okom van rá. Nem csalódottságból, hanem mert szükségem van rá, vagy mert olyan eredményt értem el, amelyre büszke vagyok és jutalmazni szeretném magam.
Felmentem a cipomarket.hu-ra, és miközben hosszasan nézegettem a szandálokat, papucsokat és félcipőket, arra gondoltam, hogy mennyire egyszerű lenne megvenni azt a csodás S.Oliver bőr cipőt, aminek 6 cm-es sarka van és az oldalvarrása enyhén szegélyezi a kékesszürke felsőrészt. Csak egy kattintás lenne, és már kosárba is rakhatnám, a bankkártya adataimat a számítógépem már úgyis megjegyezte, így tényleg csak néhány másodperc lenne a az online vásárlás, és 1-3 munkanapon belül a GLS házhoz is szállítaná nekem azt a csodálatod cipőt. Elgondolkodtam azon, hogy vajon a cipővásárlás okozta euforikus érzés csak a bankkártyás fizetés pillanatában okoz nekem örömet, vagy 1-2 munkanap múlva is jól fogom magam érezni, amikor a futár meghozza a cipőt?! Nem tudtam ezt megmondani, így erős voltam és nem vettem meg az S.Oliver cipőt…
Végül hosszas nézelődés, válogatás és kattintgatás után kiválasztottam a cipomarket.hu-n egy csodálatos Tamaris cipőt, és elhatároztam magamban, hogy csak akkor vehetem meg, ha elértem egy saját magam által kitűzött célt. A munkámmal kapcsolatban állítottam fel magamnak elérendő mérföldköveket, és alig vártam, hogy az a bizonyos projekt lezáruljon, mert akkor az a Tamaris cipő az enyém lehet.
Biztos nevetségesnek tűnik a rajongásom a cipők iránt, de úgy gondolom, hogy egy elegáns lábbeli viselése megoldja a problémákat, ugyanakkor az online vásárlás öröme is mozgatórugó számomra, különösen ha a cipomarket.hu-t nézegetem. Én akkor érzem jól magam, ha szép holmiaim vannak, ha minden tiszta, elegáns és márkás rajtam. Egy velúrbőr Tamaris cipő vagy egy szolid sarkú csizma megvételének gondolata azt az érzést kelti bennem, hogy megérdemlem, amim van, kitűnök a többiek közül, ezek által a dolgok által észrevesznek engem. Viszont nem vehetek meg mindent, ami a kezem ügyébe kerül, így kifejlesztettem egy módszert az online vásárlás során: a kosárba helyezem a nekem tetsző cipőket, egyszerre akár 10 db-ot is (mindegy is, mert a cipomarket.hu webshopjának kosara elbírja őket 😀 ). Ezután átnézem a kosár tartalmát és a cipők számát lecsökkentem az 1/3-ára, így marad néhány cipő a korárban. Ezeket elmentettem és később visszajövök, ha aktuális lesz a vásárlás, ha jutalmazni szeretném magam.
Pár héten belül elértem a felállított célomat és remegve mentem fel a cipomarket.hu-ra, hogy megvehessem azt a Tamaris cipőt, amit a legutóbbi látogatásomnál a kosárba helyeztem. Pechemre ez idő alatt elfogyott raktárról az én méretem, így nem tudtam megrendelni a cipőt, nagy csalódottságot éreztem. Ám ekkor tovább szörföltem az oldalon, és olyan új modelleket találtam, amelyek pár hete még nem voltak elérhetőek. Végül sikerült választanom egy álomszép Tamaris bőrcipőt, mely sokkal jobban tetszett, mint az előző, amit hetekkel ezelőtt választottam.
Rájöttem, hogy az adott pillanatban jónak érzett választásom később butaságnak, feleslegesnek tűnhet, akkor kell választani, ha eljön a megfelelő pillanat, felesleges dolgokat pedig nem érdemes venni. Egy embernek úgysem kell 56 pár cipő, elég, ha van maximum 10 pár, melyet azonban folyamatosan hordok. Ez az új Tamaris cipő ébresztett rá, hogy eddig mennyire nem értékeltem a vásárlásaimat, viszont ezt a cipőt mindig nagy becsben fogom tartani!